Az Edward állatsereglete volt az első amigurumi könyv, amibe igazán beleszerettem. Az állatok egyszerű, de nagyon aranyos testfelépítése és lekerekített végtagjai szerintem tökéletesen vannak párosítva a természetközeli, neutrális színekkel, amikből megálmodta a tervező, Kerry Lord a figurákat. A történet szerint Kerry a fiának, Edwardnak szeretett volna játszótársakat alkotni, ezeknek a csokorba fűzésével valósult meg az első könyv, amit később több folytatás követett.
Egy egész birodalom született meg ezekből a figurákból és remélem, hogy egy nap majd az összes könyv birtokosa lehetek, mert nagyon kedves számomra ez a természetes, variálható, karakteres és játékos birodalom. A figurákból egyenlőre hármat horgoltam meg, de a listámon elég sok minta szerepel még belőlük :) Egy vízilovat, egy nyuszit és egy szamarat készítettem el eddig és mindhárom állatnak külön története van.
Elsőként a vízilovat néztem ki magamnak és emlékszem, hogy még karácsonykor elkezdtem horgolni, nem sokkal miután megkaptam a könyvet. Ez a víziló még jó pár évvel ezelőtt, az első amigurumijaim körül született és visszanézve elég vicces, hogy mennyi hibát látok rajta mai szemmel. De nem bánom, mert jó tanulás volt mindenképpen! A fogyasztásoknál elég nagy lyukakat hagytam, az összevarrás és befejezés is hagy kívánnivalót maga után, ráadásul menet közben elfogyott a fonalam és mivel nem tudtam ugyanazzal helyettesíteni (mert csak felmarkoltam egy adag maradék fonalat, amikor belekezdtem), ezért egy egész más összetételű és picit színben is eltérő fonallal fejeztem be. Ennek ellenére a mai napig az egyik kedvenc horgolt figuráim egyike lett ez a kis víziló, szerintem sosem fogom elajándékozni :)
Másodikként a szende nyuszi mintáját kezdtem el horgolni immár “rendes”, gondosan kiválasztott fonalból. Minden flottul is ment egészen az összevarrásig… Mert ezeknek a figuráknak a teste nem egészen szimmetrikus, a pocakjuk jobban kidudorodik, ezért figyelni kell a végtagok felvarrására, hogy véletlenül se kerüljön a pocak mondjuk oldalra… khm. Persze nem figyeltem eléggé, csak gyorsan túl akartam esni az összeállításon és rosszul varrtam fel a fejet és néhány végtagot. Hát nem kellett volna annyira sietnem, mert így néhány évre (!!) félretettem a befejezetlen nyuszit. A szépen, gondosan elvarrt és rövidre vágott fonalvégek gondolata hosszú ideig kísértett, de aztán csak erőt vettem magamon és visszabontottam, majd rendesen befejeztem! Hú, jó érzés volt végre a polcon látni szegény nyuszit, aki annyi időt töltött a dobozban, félkészen.
Időközben a harmadik állatot, a szamarat is elkezdem horgolni, kifejezetten az ajándékozandó alany kérésére és színválasztása alapján. Szerencsére itt nem voltak nagy bakik, zökkenőmentesen elkészült a szamár pocakostul, mindenestül. Remélem ez azt jelenti, hogy fejlődőképes vagyok! :)
A könyvet szívből ajánlom kezdő és haladó horgolóknak egyaránt, részletes és pontos instrukciók segítenek a figurák elkészítésében, sok fényképes magyarázattal. Én biztosan nem fogok megállni három állatkánál! :)
A figurák elkészítéséhez nagyrészt Drops Alpaca fonalat használtam.
